Author(s): Sey, O.
Title: Investigations on the eggs, the process of embryo-formation and the structure of Miracidium of Paramphistomum daubneyi Dinnik, 1962
Title: A Paramphistomum daubneyi Dinnik, 1962 petéjének, az embrionálódás folyamatának és a miracidium felépítésének vizsgálata
Year: 1972
Volume: 5
Pages: 17-38.
Abstract: Vizsgálatainkban a Paramphistomum daubneyi Dinnik, 1962 petéinek felépítését, az embrionálódás folyamatát, a miracidium kifejlődését, valamint morfológiáját tanulmányoztuk. E faj hazai körülmények közt történő fejlődése, a fejlődés biológiája, ökológiai igényei ezideig ismeretlenek voltak. A Paramphistomum daubneyi petéit három rétegből felépülő, sima felületű szintelen peteburok burkolja. A peték mérete és a férgek testnagysága között közvetlen összefüggés nem állapítható meg. A peték színe a sziksejtek színétől származik, amely megfigyeléseink szerint zöldessárga. A pete színe abban a vonatkozásban bír jelentőséggel, hogy megbízhatóbb bélyegnek látszik az egyébként szarvasmarhában ugyancsak gyakori és közel hasonló nagyságú Fasciola hepatica barnássárga színű petéitől való megkülönböztetésnél, mint a petében lévő embrió helyzete (Dinnik, 1958). Kontrollált hőmérsékleti viszonyok mellett (27-28 °C) az embrió fejlődése lassúbb a trópusi vagy szubtrópusi területeken, mint Európában, pl. hazánkban. Dinnik és Dinnik (1954) szerint Kenyában 14-16, Lengy (1960) szerint Israelben a 17. napon kelnek ki a miracidiumok. Megfigyeléseink viszont azt mutatják, hogy hazánkban a 10-14. napon a peték jelentős része kikelt (1.sz. ábra). Az inkubálási idő eltérő hosszúsága valószínűleg az embrió fejlődésének a természetes környezet hőmérsékleti viszonyaihoz való adaptációjával magyarázható. A miracidium belső felépítése nemcsak a Paramphistomidae család fajainál, hanem az amphistomumok egésze körében is nagyfokú hasonlóságot mutat. Eltérés tapasztalható azonban a behatolási mirigyek száma tekintetében: a Giganthocotyle explanatum esetében ezeknek a mirigyeknek a száma 2, míg az eddig vizsgált többi amphistomum-fajban 4; az epidermalis sejtek száma és elrendeződése vonatkozásában: Bennett (1936) által megállapított, az amphistomumokra általában jellemző 6:8:4:2 formula alól kivételt képez Sinitsin-nek a Paramphistomum cervire vonatkozó adata (6:6:3:4:2), valamint saját megfigyelésünk a Diplodiscus subclavatus-szal kapcsolatban, ahol az epidermalis sejtek a 6:6:4:2 formula szerint helyezkednek el (20. fotó). Megemlítendő még, hogy Dinnik (1961) egyes amphistomum-fajok miracidiumának testüregében két granulált protoplazma-masszát állapított meg, amelynek meglétéről más szerzők nem tesznek említést. Nagyobb jelentőségűnek látszanak a miracidiumok terebratoriumán található papillák számából és elrendeződéséből adódó különbségek. Swart (1967) vizsgálata szerint a Calicophoron calicophorum terebratoriumán 4 (7. rajz), a Paramphistomum microbothriumnál 3 tengely mentén helyezkednek el. A Paramphistomum daubneyi-re vonatkozó saját megfigyeléseink lényegében megegyeznek Swart adataival, a Diplodiscus subclavatus papilláinak száma és elrendeződése (8. rajz) pedig eltérést mutat az eddig vizsgált fajokétól.Journal: Parasitologia HungaricaJournal abbreviation: ISSN: 0303-688XPublisher: Népművelési Propaganda Iroda, BudapestEditor(s): Holló, F., Harsányi, L., K. Murai, É., Thoma, A. & Nemes, I.