Author(s): Rácz, I. & Barabits, E.
Title: Abies semenovii – Közép-Ázsia reliktum jegenyefenyője
Title: Abies semenovii – re-visiting the relict true fir of Central Asia
Year: 2015
Volume: 107
Pages: 221-238.
Abstract: A turkesztáni jegenyefenyőt (Abies semenovii) Közép-Ázsia „Turkesztán” néven is ismert, a Tian-Shan nyugati vonulatát magába foglaló vidékéről Boris Fedtschenko 1898-ban írta le. E kis elterjedési területű fenyőféle a kirgíz flóra egyik „vörös könyves”, védett növénye – lényegileg három területen, kisebb állományokban fordul elő, több, mint 500 kilométerre a legközelebbi jegenyefenyő (Abies sibirica) areájától. Fedtschenko faja e nagy, csaknem transz-szibériai elterjedésű jegenyefenyőhöz áll közel, így a faj leírását a botanika nem fogadta el széles körben, hanem inkább a nagy elterjedésű faj maradványának tartották. Ugyanakkor több alaki bélyege is megkülönbözteti a szibériai jegenyefenyőtől. Több szerző jelenleg is az utóbbi változatának vagy alfajának tartja, míg mások önálló faji rangját erősítik meg. Az 1970-es években a „Dendrológiai Dokumentációs Projekt” keretében indított átfogó feltáró munka egyik célja épp a kevéssé ismert és a magyarországi herbáriumi és élő gyűjteményekből hiányzó fás (dendrológiai) taxonok eredeti élőhelyi dokumentálása volt. A Magyar Természettudományi Múzeumban, illetve a Nemzetközi Dendrológiai Alapítvány herbáriumában a legutóbbi időkig mindössze három, a faj teljességét csupán csekély mértékben mutató turkesztáni jegenyefenyő-minta volt. 2003-ban, majd 2012-ben és 2014-ben, a Kirgiz Tudományos Akadémia helyi intézeteivel közösen gyűjtött eredeti mintákkal sikerült ezt a fenyőt kellő szinten dokumentálnunk. Feltáró útjaink során a turkesztáni jegenyefenyő alaki bélyegeiről, termőhelyéről, és társulásairól is képet kaphattunk.Keywords: Abies semenovii, Turkestan Fir, Kyrgyzstan, Tian-Shan
Subject: botany
Journal: Annales Musei historico-naturalis hungariciJournal abbreviation: Annls Mus. hist.-nat. hung.ISSN: 0521-4726Publisher: Hungarian Natural History Museum, BudapestEditor(s): Korsós, Z. & Csorba, G.