Author(s): Babocsay, G.
Title: Kontinensvándorlásból interkontinentális vándorlás: gekkók, teknősök, fűrészpikkelyes-viperák a Levantei-földhídon
Title: Continental drift and intercontinental movements of biota: geckos, tortoises and saw-scaled vipers on the Levantine Landbridge
Year: 2015
Volume: 107
Pages: 289-304.
Abstract: A Levantei-földhíd 15 millió évvel ezelőtt jött létre, amikor Afrika nekiütközött Eurázsiának, és ezzel a három kontinens között megszületett a szárazföldi kapcsolat. Az emberi faj történetében a földhídnak óriási jelentősége volt. Eleink ezen a keskeny sávon keresztül léptek ki bölcsőt adó kontinensükből, Afrikából, és indultak világhódító útjukra. A Levantei-földhíd azonban nem csak a hominidák interkontinentális vándorlását tette lehetővé, hanem több hullámban a szárazföldi fauna és flóra cserélődésének adott „zöld utat”, az Óvilág három nagy kontinense között. Az elefántok vagy az orrszarvúfajok előfordulása Afrikában és Ázsiában egyaránt, e geológiai képződménynek köszönhető, ahogyan a strucc csodálatos utazása is, Gondvánától India hajóján Ázsiáig, majd onnan száraz lábbal ezen a keskeny átjárón keresztül, újra a Gondvána másik szülöttéig, Afrikáig. A Levantei-földhíd 1869-ig, a Szuezi-csatorna megnyitásáig töltötte be a kontinensek közötti átjáró szerepét. Nem volt azonban mindenki számára megengedő, hanem egyfajta szűrőként működött. Hogy ezt hogyan tette, azt talán a legjobban az itt sürgő-forgó hüllőutazók révén érthetjük meg. Nem mindenki kapott vízumot. Vannak, akik mai napig valamelyik hídfőn vesztegelnek, vannak, akik szabadon jártak-keltek rajta, és vannak, akik már itt születtek. Kik ők, és hogyan igyekeztek átsiklani a hídőr háta mögött? Erről szól ez az írás.Keywords: Africa, Middle East, biogeographic regions, Eurasia, faunal exchange, herpetofauna, plate tectonics
Subject: zoology
Journal: Annales Musei historico-naturalis hungariciJournal abbreviation: Annls Mus. hist.-nat. hung.ISSN: 0521-4726Publisher: Hungarian Natural History Museum, BudapestEditor(s): Korsós, Z. & Csorba, G.